Szúnyog-helyzet Budakalászon

2020. augusztus 26.

Június 24.-25., július 14. és július 29-e és augusztus 19. után augusztus 25-én ismét szúnyoggyérítés volt a városban. A Katasztrófavédelem szakemberei mindhárom alkalommal földi kémiai gyérítést végeztek alkalmanként 370 hektáros területen. A gyérítések mellett is tapasztalható azonban nem csak Budakalászon, de a környező településeken és az egész országban is a szúnyogok sokszor igen kellemetlen jelenléte. Cikkünkben igyekszünk mélyebbre ásni és az okokat, indokokat megtalálni, melyhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettesét is segítségül hívtuk. Kíváncsiak voltunk arra, ők hogy látják a helyzetet és mi várható még szeptember végéig, az országos szúnyoggyérítési program tervezett végéig.

Mint ismeretes, 2020-tól megváltoztak a szúnyoggyérítés során alkalmazható eljárásmódok nem csak hazánkban, de az egész Unióban. Az idei évtől nincs mód légi kémiai szúnyogírtásra. (Július 27-én jött a hír, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), figyelembe véve egy esetleges szúnyogok okozta betegséghullám megjelenését, 180 napra engedélyezte a légi kémiai szúnyogirtást.) A megengedett módszerek főszabály szerint az idei évtől a légi biológiai, a földi biológiai és a földi kémiai gyérítés. A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint 2020 és 2022 között légi és földi biológiai módszerrel összesen legfeljebb 30 ezer, míg földi kémiai módszerrel legfeljebb 770 ezer hektár kezelése történik meg. Budakalászon az eddigi három alkalommal egy úgynevezett ULV-s technológiát használtak a szakemberek. Maga az eljárás nem látványos – nem jár különösebb zajjal és köd sem képződik az irtószer levegőbe juttatása során-, a szúnyogok számát tekintve pedig elmondható, hogy az eredménye sem mindenütt érezhető. A földi kémiai és a légi kémiai gyérítés hatékonysága közti különbség mellett fontos körülmény, amely oka lehet a szúnyogok nagy számának, hogy Pomáz nem szerepel a Katasztrófavédelem honlapján elérhető táblázatban azon városok között, ahol eddig gyérítést végeztek. (Szentendrén és Óbudán több gyérítés is volt).

Dóka Imre tűzoltó őrnagynak, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettesének tettük fel kérdéseinket a témában.

Idén hetedik éve, hogy az országban a szúnyoggyérítés központilag, a Katasztrófavédelem által megbízott szakemberek által történik. Milyen tapasztalataik vannak, hatékonyabb a védekezés?

A szúnyogok elleni védekezést idén is – ahogyan 2013 óta minden évben – a katasztrófavédelem koordinálja. 2013-ban dunai árvíz következtében extrém mértékű szúnyoginvázió alakult ki. Kormányzati döntés alapján az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezés is a katasztrófavédelem feladatai közé került. Az egységes és központi védekezés költséghatékonyabb, a szakértelem és technikai megvalósítás összehangoltabb, gyorsabb, hiszen csak egyetlen szervezetnek kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, majd a védekezést koordinálni. A szúnyoggyérítés során kétféle eljárással lépnek fel a vérszívók ellen: a szúnyoglárvák ellen biológiai gyérítést alkalmaznak, míg a kifejlett szúnyogok (imágók) ellen kémiai kezelésekkel védekeznek. Az önkormányzatok a központi programtól függetlenül maguk is rendelhetnek szúnyoggyérítést.

Amennyiben az önkormányzat szeretne saját maga is rendelni gyérítést, hogyan érhető el, hogy annak hatékonysága maximális legyen, illeszkedjen a központi gyérítési tervekkel?

A katasztrófavédelem a koordináció részeként folyamatosan egyeztet az önkormányzatokkal, kölcsönösen jelzik a felek egymásnak, hol és mikor terveznek kezeléseket, így is hatékonyabbá téve a védekezést. Érdemes tudni, hogy a katasztrófavédelem régiós tervezést folytat, így az önkormányzatok egyedi megrendelését ajánlott ehhez igazítani.

Mi az oka, hogy a földi kémiai szúnyoggyérítés módszerét sokkal többször használják, mint a légi biológiait? Melyik a hatékonyabb?

A biológiai kezelés a szúnyoglárvák víz élőközegében történik. Ezzel a módszerrel szervezett védekezésre elsősorban a nagyobb nádasokban vagy árterületeken van lehetőség. A Dunán idén nem volt érdemi áradás, így a Dunakanyar térségében ezek a tenyészőhelyek szárazon maradtak. Ugyanakkor a júniusi csapadékos időjárás következtében nagy számban és széttagoltan rengeteg tenyészőhely alakult ki: pocsolyák, vízmegállások árkokban, magántelkeken madáritatók, vízgyűjtők, stb. Ezekben millió szám fejlődtek ki a lárvák, ezek ellen a biológiai módszer már nem alkalmazható. A kifejlett szúnyogokat kémiai eljárással lehet hatékonyan gyéríteni, nagyobb településrészeket, akár egész várost vagy nagyobb régiókat érintően.

Milyen hatással van a budakalászi „szúnyog-helyzetre” az, ha valamely szomszédos településen nem végeznek gyérítést?

Ebben az esetben a gyérítés után hamarabb kialakul ismételten a szúnyogártalom, hiszen a nem kezelt területről nagyon gyorsan betelepülhetnek a vérszívók.

Mi lehet az oka, hogy a gyérítések ellenére is, akár napokkal az irtás után a település egyes részeiben nem lehet koraeste a kertben tartózkodni a sok szúnyog miatt? Jelentek meg új típusú szúnyogok az eddigi évekhez képest? Mintha szívósabbak, harciasabbak is lennének idén a szúnyogok.

Közterületi felhasználásra nem engedélyeznek hosszabb ideig ható szereket. Ebből következően a gyérítés az aktuálisan a területen tartózkodó szúnyogokat pusztítja el. A korábban írt ismételt betelepedés, valamint csapadék után az imágók tenyészőhelyeken történő folyamatos szaporodása biztosítja a szúnyogok utánpótlását. Ez ellen tenni a szúnyogok utánpótlását biztosító, ház körüli mikrotenyészőhelyek megszüntetésével lehet, szervezett módon ezeket nem lehet elérni. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket (virágcserepek, játékok, madáritatók) összegyűjteni, vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, illetve az árkokat rendben tartani, hogy azokban ne tudjon hosszabb ideig megállni a csapadék. Hazánkban monitoringrendszer működik a betelepülő szúnyogfajok nyomon követésére. Valóban megjelentek új fajok, de a jelentős szúnyogártalom nem írható az új fajok számlájára.

Az országos szúnyoggyérítési program szeptember végéig tart. Budakalász kezdeményezésére az egyre elviselhetetlenebb dunakanyari szúnyoginvázió miatt Leányfalu, Óbuda, Pomáz és Szentendre polgármestereivel közösen fordult az önkormányzat Pintér Sándor belügyminiszterhez és a feladatra kijelölt Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, kérve a gyors beavatkozást. Cikkünk megjelenését követően érkezett a válasz, melyet ide kattintva olvashatnak>>

Hollósi-Györgyei Nóra

A Budakalászi Hírmondó augusztusi és korábbi lapszámait ide kattintva olvashatja online>>

Ha nem kapott nyomtatott példányt az augusztusi számból, a Polgármesteri Hivatalban átveheti, vagy kérje a postázást a kommunikacio@budakalasz.hu e-mail címen.