Települési mentőcsoport a Luppa-szigeten

2024. július 15.

A Lupa Egyesület nagy hagyományokra tekint vissza, önkéntes tűzoltó egyesülettel és már települési mentőcsoporttal is büszkélkedhet. A mentőcsoportról és annak feladatairól Fábri Miklóssal, az Egyesület munkatársával beszélgettem.

Hogyan jött létre a mentőcsoport és milyen előzményei vannak?

A luppaiakban már két-három éve megfogalmazódott, hogy létre kellene hozni egy önkéntes tűzoltó egységet, mert a szigetre meglehetősen hosszú a tűzoltók vonulási ideje. Egy káreset időben történő megfékezésében vagy a tűz kordában tartásában a hivatásosok kiérkezéséig kulcsszerepe van egy helyi kivonuló csapatnak, így 2023 végén tűzoltó egyesületté váltunk 13 önkéntes tűzoltó részvételével. Ennek az önszerveződésnek egy organikus továbblépése volt a települési mentőcsoporttá való alakulás. Külön képesítést igényel a tűzoltó alaptanfolyamhoz képest, így kellett egy kis idő, hogy erre felkészüljünk. Akik a Luppán élnek hosszabb ideje, már számos árhullám idején helyt álltak, a mentőcsoportban pedig olyan helyismerettel rendelkező, elhivatott emberek vesznek részt, akik a következő árhullám idején is helyt fognak állni.

Hogyan segíti a sziget védelmét a mentőcsapat megalakulása?

Azt tudni kell, hogy egy árvízi helyzet esetén a védendő terület a gátnál kezdődik, tehát a Luppa-sziget sem tartozik bele. A mentőcsoport tagjai a képzés során például megismerték a legtipikusabb gátfajták építését, de mindenki részesült munkavédelmi oktatásban is. A megszerzett tudáson túl a mentőcsapat pályázni is tud eszközök beszerzésére, és egy következő szempont pedig a közös gyakorlatok közösségépítő hatása. Ilyenkor mindenkiben tudatosul, hogy adott esetben hogyan, kivel együtt kell fellépni.

Nagy vonalakban hogyan néz ki a sziget árvízi védekezése?

A luppaiak mindig figyelik a vízinfós előrejelzéseket és ha árhullám van, a tulajdonosok maguk is elkezdik a saját vagyontárgyaik mentését. Az ingatlanok cölöpökön állnak, a védekezés leggyakrabban úgy néz ki, hogy az árvízszint fölé próbál mindenki pakolni. De bármikor jöhet az árvíz és nem biztos, hogy mindig mindenki ide tud jönni védeni az értékeit. Ilyenkor, ha lehet, közösségileg is fellépünk. Korábban az emberek szóltak egymásnak, ha segítség kellett, most már lehet szólni a mentőcsoportnak is. 6 méteres Budapesti vízszintkor a Duna betör a szigetre, elkezd folyni a házak között és mindenfélét behoz ide. Uszadékfát, hordókat, szemetet és bizonyos esetekben már az árvíz közben célszerű ezeket terelgetni, hogy az uszadékfák ne maradjanak itt a szigeten az árvíz levonulásával. A vízszint csökkenésével egy iszaptenger marad itt, a gyalogutak csak gumicsizmával járhatóak és az iszap nagyon hamar be tud kötni betonkeménységűre. Viszonylag rövid idő áll a rendelkezésünkre, amikor még egész könnyen takarítható a sziget. Ami még fontos, hogy sok luppainak saját csónakja vagy hajója van, tehát árvízi védekezésénél eszközökkel egész jól el vagyunk látva és a legtöbb luppaihoz hasonlóan a mentőcsoport tagjai is rutinos hajósok.

Milyen feladatokat látott el a mentőcsoport a júniusi árhullámkor?

A júniusi árhullám jól előrejelzett volt, ugyanakkor a tetőzés ideje és a pontos szintje már kevésbé. Előzetesen értesítettük a lakosságot a várható árhullámról, majd, aki igényelt vagyonmentést, annak az ingatlanján elvégeztük. Az ár levonulása közben egy kertben kidőlt fát tűzoltótechnikával, láncfűrésszel feldaraboltunk és elszállítottunk, hogy biztosítsuk az ár levonulásának útját. Az Önkormányzat védművet alakított ki a budakalászi Duna-parton, előre egyeztetett létszámmal részt vettünk az építésben, és a bontásnál is jelen leszünk. Az árhullám levonulása után pedig a sziget takarítását fogjuk elvégezni ugyanúgy, ahogy tettük azt a karácsonyi árhullám után is, amikor a sziget szintén víz alá került.

Hogyan élte meg a sziget a 2013-as árvizet?

2013-ban még nem voltam itt, én nyolc éve vagyok a Luppán. Elmondások alapján ismerem a 2013-as árhullámot, ami a jelenlegi rekord vízállás, tehát olyan helyekre is betört a víz, ahová korábban soha, így számos váratlan helyzet állt elő. A levonulás ideje hosszú volt, a mértékadó árvízszint mindig a legutolsó legnagyobbhoz igazodik.

A régi műemlék cölöpházak még régi mértékadó árvízszintekhez igazodnak?

Igen, minél régebbi egy épület, annál valószínűbb, hogy nincs elég magasan. Az építési szabályzat úgy határozza meg a házak magasságát, hogy a mértékadó árvízszintekhez képest kell még magasabban állniuk. A régi épületeket nem magasítják, tehát akik ott élnek, azoknak azzal kell szembesülniük, hogy időről-időre betörhet a házba a víz. Az iszap adja a legnagyobb kihívást és a falak kiszárítása, de mindenki jól karbantartja az ingatlanját.

Milyen távlati céljai vannak a mentőcsoportnak?

Cél a mentőcsoport hosszú távú fennmaradása a fiatalabb luppaiak csatlakozásával. Szeretnénk elérni az optimális eszközparkot. A lehetőségek tárháza végtelen, figyeljük a pályázatokat, de szükség esetén tagi adományokra is tudunk támaszkodni. Szivattyúk, automata mentőmellények, de ha nagyot merünk álmodni, akkor egy munkahajó lenne az, amiről hatékonyan lehetne ellátni a feladatokat.

Urbán Ákos

Az interjú a Budakalászi Hírmondó nyári számában is olvasható.