Történelmi siker a magyar ritmikus gimnasztikában

2024. július 17.

A 40. Ritmikus Gimnasztika Európa-bajnokságon a magyar versenyzők TEAM kategóriában hatodik helyen végztek, amire eddig még nem volt példa. A sikert két egyéni versenyző és a kéziszer csapat együttes eredményei hozták meg hazánknak. Mészáros Mandula Virággal, a kéziszer csapat budakalászi tagjával beszélgettünk a nagy napról, a sikerhez vezető útról és a jövőbeli terveiről.

Mikor kezdtél el ritmikus gimnasztikázni?

Óvodás voltam, 5 éves, amikor egy csoporttársamat kísértem el a Budakalászi Sportcsarnokba egy edzésre. Később ő abbahagyta a sportot, én pedig ott ragadtam és elkezdtem egyesületi szinten tornázni az Óbuda-Kalász RG TC-ben.

Mikor fordult komolyra a gyerektorna?

10 éves lehettem, amikor láttam nagyobb válogatott tornászokat csillogni-villogni. Ők már kéziszerekkel, labdával, szalaggal, buzogánnyal és karikával tornáztak. Ahogy néztem őket a gyönyörű dresszekben, láttam azt a sok szép mozgásformát, felmerült bennem, hogy én is ezt az életet szeretném magamnak. Junior korosztályban elkezdtem sokkal komolyabban venni a sportot, 14 éves koromban átigazoltam az MTK Budapest egyesületbe, ami Magyarországon a legjobb egyesület. Az MTK-ban több és jobb körülmény volt adott ahhoz, hogy sikeres versenyzők legyünk. Itt a vezető edző Deutch-Lazsányi Erika, aki a koreográfiáinkat is készíti. Az edzőim Lauber Zsófia és Márton Minea, akikkel egy csapatként dolgozunk és támogatjuk egymást mindenben.

Szüleid hogyan fogadták a sikereidet?

A szüleim mindig szerették volna, hogy sportoljak. Örömmel fogadták a sikereimet, nagyon támogatók velem mindig, mindenben, amit szeretnék elérni az életben.

Az intenzív edzések mellett hogyan tudtál helytállni az iskolában?

Alsó tagozatosként a Kalász Suliba jártam, felsőbe pedig egy gimnáziumba 9. kerületben, ahol nagyon megértők voltak az életvitelemmel kapcsolatban. Gimibe alig jártam be a tanításra, egyéni tanrendben tanultam, volt, hogy csak a dolgozatokra mentem be. Ott ehhez szoktak hozzá, mert így volt a kezdetektől. Örültek, ha néha bementem, a közösségi oldalakon kísérték figyelemmel, hogyan telnek a napjaim. Az érettségim ettől függetlenül kifejezetten jól sikerült, pedig az írásbeli és a szóbeli között még egy Európa bajnokság is volt. Az egyik csapattársammal együtt érettségiztünk, egymást támogattuk végig.

Mennyi edzés áll egy ilyen történelmi siker mögött?

A csapattal naponta 6-8 órát edzettünk, a versenyek előtti időszakban, az arra való felkészülés során heti 6 napon, akár napi 8-10 órát is. Nekünk ez a munkánk. A ritmikus gimnasztika időigényes sport: 2 óra szükséges a bemelegítéshez, majd a nyújtás, lazítás következik, végül az előttünk álló időben a gyakorlatainkat tökéletesítjük.

Ennyi edzés és tanulás mellett belefér a barátokkal lógás az életedbe?

A gyerekkori barátaimmal vagyok mai napig jóban, de most az egyetemen is vannak baráti kapcsolataim, ők mindig tudták, hogy mi az, amire számíthatnak velem kapcsolatban, nem voltak számonkérők velem. Szerencsésnek tartom magam, mert a legjobb barátnőim közt vannak a csapattársaim, akikkel egész nap együtt lehetek.

Hogyan állt össze a mostani csapat?

Korábban fél évente voltak változások a csapatban, voltak tornászok, akik abbahagyták és olyankor mindig volt személyi csere, amit én általában nehezen viseltem. Egy ideje azonban összeállt egy olyan csapat, akik között a tagok nem kacsingatnak vissza a „civil” életbe, hanem elkötelezettek az élsport felé. Mi 16 évesen kerülünk a felnőtt korosztályba, de egy 16 évesnek sokszor még nehéz az ilyen fajta elköteleződés. A mostani csapatból hárman már 2021-ben álltunk össze, ketten a junior csapatból jöttek fel, két lány pedig egyéniben tornázott mielőtt hozzánk csatlakoztak volna. Ez a felállás stabilan működik, nagyon jó az összhang közöttünk, szépen kiegészítjük egymást. Több mint 9 hónapja van két olyan edzőnk, akikkel szintén nagyon jó a kapcsolatunk, ami nagyon fontos, hiszen napi 9-10 órát töltünk együtt.

Hogyan készültetek az idei Európa Bajnokságra?

2021-ben derült ki, hogy az Európa- bajnokság Magyarországon lesz. A legfőbb célunk az volt, hogy a gyakorlatok a lehető legjobban menjenek. A szalag-labda egy bulisabb gyakorlat volt, kifejezetten ránk szabva, a karika gyakorlattal pedig egy magyaros számmal készültünk. A keményebb edzésekkel márciustól kapcsoltunk rá jobban. Nem csak ritmikus gimnasztikával készültünk, hanem mentál trénerhez jártunk a csapattal, valamint pszichológus, masszőr és fizikoterapeuta is segítette a munkánkat.

Mészáros Mandula Virág

A gyakorlatok után már sejtettétek a sikert?

Reméltük a jó helyezést. Nem tudtam, hogy mi kell a történelmi sikerhez, ha csak a 6. helyezést nézem egy Európa-bajnokságon az már csodálatos eredmény. Amikor befejeztünk, körbenéztünk a Papp László stadion lelátóján, mindenhol nekünk lengették a magyar zászlót. Láttam a családot, a barátokat és a kislányokat az egyesületből, akik mind nekünk szurkoltak, örültek. Nem tudtuk hova tenni az érzést, nem tudtuk, hogy sírjunk, nevessünk, vagy csak nézzünk szét még egyszer a több ezres bíztató tömegre. Ilyen élményben még nem volt részem. Legutóbbi 2017-ben volt hazai Európa-bajnokság, ahol én még kislányként integettem a közönség soraiból. Nehezen tudtam elhinni, hogy olyan vagyok, mint akinek ’17-ben még én szurkoltam a lelátón.

Hogyan ünnepeltetek?

Másnap volt Fanninak, a csapattársamnak a szerenkénti döntője egyéniben, ahol második lett labdával, ahol mi a közönségben szorítottunk neki. Az ő sikere után összeborult az egész delegáció, sírtunk, nevettünk egyszerre. Amikor kiürült a stadion, felmehettünk a szőnyegre, lefeküdtünk és nem hittük el, hogy mi történt velünk. Szokás, hogy minden ilyen verseny után bankettet rendeznek nekünk, most az Európa hajón ünnepeltünk a Dunán. Többünknek még tart a vizsgaidőszak egyetemen, vagy gimnáziumban, ha majd annak is vége, akkor tudjuk lezárni a szezont és felhőtlenül ünnepelni. Hogyan tovább a kéziszer csapatban? Nyáron csak edzőtáborok lesznek, verseny nem, ami nekünk most nyugalmas így. Ősszel Országos Bajnokságra és a Magyar Kupára készülünk, majd nemzetközi versenyek lesznek jövő márciusban. Most kaptunk 2 hét szünetet, ezt próbáljuk kihasználni. Utána újra edzünk, mert 2025-ben új szabályok lesznek, amire fel kell készülnünk: kevesebb dobás, több színpadi elemmel, amire gyakorolnunk kell.

Mik a terveid hosszú távon?

25-28 éves koromig, ha tudok, szeretnék versenyezni és már viszonylag hamar kialakult bennem, hogy a későbbiekben a válo­gatott csapat edzője szeretnék lenni. Most a Testnevelési Egyetemre járok edző szakra, de idén beadtam a jelentkezésemet a Közszolgálati Egyetem nyomozó szakára is. Jó lenne megszerezni ezt a két diplomát.

Köszönjük az interjút! Engedd meg, hogy újra gratuláljak a nagyszerű teljesítményhez, kívánunk hasonló sikereket továbbra is a pályádon! Budakalász szurkol Neked, Nektek!

Gulyás Rita

Az interjú megjelent a Budakalászi Hírmondó nyári számában.