Trianon 100 – Közös ima és gyertyagyújtás
2020. június 05.
100 esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként –, majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel,
A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök, valamint Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak lehetősége sem volt érveket hozni a cseh, szlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében. Az antantnak lényegében csak két megbízottra volt szüksége, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel ’szentesítve’ a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke egy erőszakos diktátum volt, amit egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely sértette szuverenitását. Annak ellenére, hogy a békeszerződés deklarált célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása és önálló nemzetállamok létrehozása volt, valójában egyetlen célt szolgált: azt, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg előkészítői.
A 100 évvel ezelőtti eseményre, amely máig ható, feldolgozhatatlan tragédiája Magyarországnak, közös imádsággal és gyertyagyújtással emlékeztünk Budakalászon is. Rengetegen gyűltek össze tegnap este a Lenfonó HÉV-megállónál álló Kárpátok őre szobornál, az eseményen részt vett Bereczki Örs református lelkész, Kelemen László katolikus plébános, dr. Göbl Richárd polgármester, Forián-Szabó Gergely és Nagel István alpolgármesterek, Hadházy Sándor, a régió országgyűlési képviselője, valamint a képviselőtestület legtöbb tagja. Az esemény előtt Czinke Zuzsanna, Balogh Csaba és Kóder György képviselők koszorút helyeztek el a szobor lábánál.