Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2021. október 15. péntek | Teréz napja

Hírek

 

Tűzijáték – a megosztó szórakozás

2020. december 30.

Idén a szilveszter is másként alakul, mint ahogyan azt korábban megszokhattuk. A kormány például érvényben tartva a kijárási korlátozást, rendeletben tiltotta meg a tüzijátékok árusítását is, noha kiskapuk azért maradtak azok számára, akik semmi esetre sem szeretnének lemondani erről a szórakozási formáról. Erről bővebben ITT olvashatnak.

Jelen cikkünkben azt szedtük össze, hogy hogyan is alakult ki a tüzijátékozás szokása, honnan indult és mivé fejlődött az iparág az elmúlt évszázadok során, és hogy mi a magyarázata máig megosztó voltának, és mit szükséges mindenképpen fontolóra vennünk, ha e szórakozás mellett döntünk.

Kis tűzijátéktörténet

A tűzijátékozás több mint kétezer éves múltra tekint vissza, amikor is a legenda szerint egy kínai szakács szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt. Mivel a látvány igen emlékezetes volt, ezt később is megismételte. Persze akkor a Föld népessége még csak néhány százmillió fő volt, nem 7,8 milliárd.

Más források alapján, többek között egy Li Tian nevű szerzetes leírásai szerint a tűzijáték felfedezése a 9. század folyamán, a Song dinasztia alatt történt, de Indiából is maradtak feljegyzések ugyanebből az időből. A lényeg mindenesetre az, hogy a sokszor intenzív fényhatással is járó durrogtatás, robbantgatás lassan szokássá vált és hamarosan elterjedt az egész világon.

A 13. században Marco Polo is szállított puskaport Kínából Európába, és arra is találhatunk korabeli adatot, hogy kereskedők is szállítottak feketelőport Európába a kereskedelmi útvonalakon, ekkor elsősorban katonai célokra. Feketelőport tűzijátékgyártáshoz először az olaszok kezdték használni a 14. században.

Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én, Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix menyegzője alkalmából rendezték.

A tűzijáték később a szigetországot is lenyűgözte, és a 16. században rendkívül népszerűvé vált a brit birodalomban is. William Shakespeare megörökítette (pl. a Lóvátett lovagok c. komédiájában), I. Erzsébet királyné külön címet hozott létre „Fire Master of England” néven, II. Jakab király pedig annyira elégedet volt a koronázási ceremónián közreműködő tűzmesterrel, hogy cserébe lovaggá ütötte.

 

Ahogy telt az idő, a tűzijáték egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé, ezzel párhuzamosan pedig hatalmas pirotechnikai iparággá nőtte ki magát a tűzijáték- és petárdagyártás.

 

A mai napig Hunan tartományban, Liu Yang vonzáskörzetében található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje.

Szeretjük vagy gyűlöljük, de mindenkinek van véleménye róla

Nagyobb ünnepeink hagyományos látványossága, a sokak által kedvelt a tűzijáték ugyanakkor környezeti károkat okozhat, sőt egészségünkre is káros lehet – ahogyan erre egyre több vizsgálat is rámutat. Német tüdőszakorvosok szerint például az újév napján a levegő finomporterheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket ér el: a rakéták által kilökött szennyezőanyag mennyisége (Németországban pl. közel 5000 tonna) a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötöde is lehet szilveszter után. A tűzijáték kedvelői szerint párszor egy évben ennyi belefér, ellenzői azonban úgy vélik, káros mellékhatásai nem elhanyagolhatóak e kevés alkalommal sem.

Kik azok, akiket hátrányosan érinthet a tűzijátékozás?

Egy tevékenység fenntarthatósága mindig akkor mérhető igazán, amikor az a széles néprétegek számára elérhetővé válik. Magyarországon a szilveszteri tűzijátékozás mára igazi tömegjelenség lett, ami miatt napvilágot láttak a tevékenység árnyoldalai is, hiszen az intenzív fény, hang és füst azokra is hatással van, akik ezt nem szeretnék, vagy egyenesen szenvednek tőle. A szennyezett levegő ingerli a légutakat, és különösen a kisgyerekeket, időseket és a krónikus betegségekben, elsősorban a tüdő és a szív- és érrendszer betegségeiben szenvedőket érinti.

Akiket a legrosszabbul érint