Varró Szilvia: minden nőnek kemény az idei nőnap

2021. március 08.

Pulitzer-díjas szakemberrel bővült Budakalász lakossága. Varró Szilvia stratégiai tanácsadóval az idei nőnap kihívásairól is beszélgettünk.

Varró Szilvia 18 év és egy Pulitzer-díj után hagyta abba az újságírást és indított el előbb egy marketingkommunikációs, később egy stratégiai tanácsadó céget. „Elsősorban belpolitikai újságírással, kisebb részben társadalmi ügyekkel foglalkoztam, de egy idő után nem éreztem, hogy bármilyen következménye lenne a munkámnak. A kommunikációs és tanácsadó iparágban meg közvetlen és azonnali a hatás” – mondja.
Cégével, az Aeffect Consulting-gal számos vállalat, egyház és szervezet kommunikációját, hosszú távú céljait segítik. „Lenyűgöző közelről nézni, ahogy egy szervezet célokat tűz ki maga elé, legyen az üzleti, társadalmi vagy hitéleti, és a csapatommal látjuk ezt lépésről-lépésre kibontakozni. Vagy azt, amikor a COVID-tól feje tetejére áll minden, és az alapoktól kell újrahúzni az egészet”.

Szilvia és családja 2020 karácsonya előtt „landolt” Budakalászon, miután, mint mondja, beleszerettek a településbe, a hegyek, a víz közelségébe, a családias hangulatú utcákba. Februárban kisfia már a kalászi Vidrák jéghokicsapatnál kezdett, lányát pedig egy őslakos barátnője vezeti be a helyi táj rejtelmeibe. Izgatottan várja, hogy elinduljon a termelői piac és szeretne munkájával is bekapcsolódni Budakalász fejlesztésébe.

Szilviának az idei nőnappal kapcsolatban vegyesek az érzései: „Nehéz eldöntenem, a nők mely csoportjának keményebb idén a Nőnap. Az idős asszonynak, aki folyamatosan a telefonját lesi, hogy kap-e végre oltásbehívót, mert unokáit egy éve telefonon hallja csak. A középkorú nőnek, aki aggódik családtagjai egészségéért és anyagi kilátásaikért. Az iskolás gyermeket nevelőnek, aki most megint kipróbálhatja magát a hálátlan tanító szerepében, miközben topon van a munkában és persze ízletes ételt is az asztalra teszi. A gyermekeit egyedül nevelőnek, aki mindeközben azon is parázhat, hogy ha lebetegszik, mi lesz a gyerekkel. Vagy az egyedülállónak, aki egyre mélyebb depresszióba süllyed a szociális megfosztottságtól”.

Szilvia szerint a sok nyomasztó körülmény ellenére van a pandémiának pozitív hatása is.

„Ma már senkinek a szeme sem rebben a meeting közben a képernyőn átcsalinkázó maszatos kétévestől, vagy az ebédért visító tinitől. Trendi lett megmutatni még az ügyfeleknek is, hogy lehetsz egyszerre üzletasszony és anya. De a nagy kép azt mutatja: a nők nagyon sokat veszítettek az elmúlt egy évben, hiszen a legdurvábban sújtott szektorokban többségében ők dolgoznak.

A kozmetikus ügyfélköre 30 százalékkal megcsappant, a masszőr ügyfelei 80 százalékban eltűntek, a turisztikában dolgozó asszonyok hónapokat dekkoltak otthon tavaly és idén sajnos újra”.

Szerinte az idei nőnapon térdre kell borulni az egészségügyi dolgozók és a tanárok előtt, akik „eszméletlen éven vannak túl. A fiam egyik csodálatos tanárnője írta tavaly, amikor arról faggattam, hogy bírják az online oktatást: nekik most is úgy kell tanítani a gyerekeket, hogy azok úgy érezzék, normális világban élnek. És ezt teszik már második éve.”

Borítókép: Maksym Kaharlytskyi/Unsplash