Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. július 22. hétfő | Magdolna napja

Hírek

 

Vendégünk Pálvölgyi Ádám, a M.É.Z. zenekar vezetője

2018. április 20.

„A zenekar, melynek nem célja, hanem dolga van”

A M.É.Z. zenekar tagjai rendszeres fellépők a Kós Károly Művelődési Ház teltházas rendezvényein, ahol éjszakába nyúlóan ropja a táncot a lelkes közönség. Az együttes 1988-ban alakult, tíz CD és több mint 2100 koncert tanúja a megtett útnak. Ír, skót tradicionális dallamok, balladák, kocsmadalok alkotják a repertoárt több száz év népzenei kincséből merítve. Az idén harminc éves együttes budakalászi vezetőjét kerestük meg a születésnap apropóján. Pálvölgyi Ádám a zenekarban basszusgitáron, mandolinon játszik és a vokált is erősíti. A művész pályájáról, terveikről, az együttes múltjáról és jelenéről beszélgettünk.

  • Miért épp ír-skót zenét játszotok? Van kötődésetek ehhez a kultúrához?

A zenekart nem sokkal a katonai szolgálat után hoztuk össze baráti társaságként. 1981-ben már muzsikáltunk együtt country-blues műfajban, de azt már nem akartuk folytatni, így találtunk rá az ír-skót zenére, melyből a country is részben származtatható. Kapcsolódás persze van ehhez a kultúrához, a mi korosztályunk Beatles, Jethro Tull, Mike Oldfield dallamian keresztül már ismerhette ezt a dallamvilágot.

  • A zenekar nevének rövidítése Meg nem Értett Zenekart jelent. Így érzitek valóban?

Nevünket egy félresikerült debütáló fellépés hozta. Ilyenkor vagy megszűnik azonnal egy csapat vagy megnyugtatja magát azzal, hogy a nagy géniuszokat sem értette meg a kora, így lett egy kocsmai poénkodásból Meg nem Értett Zenekar.

  • Az elmúlt harminc évben milyen ívet futottatok be szakmailag? Honnan indultatok és hol tartotok most?

Az elmúlt három évtizedben körülbelül 2200 koncertet adtunk, tíz albumot hoztunk létre. Játszottunk kis színpadokon és volt előadásunk 40.000 ember előtt is a Jethro Tull előzenekaraként. Hoboval közösen hoztuk létre az első hazai magyar nyelvű lemezt és játszhattunk közösen sok általunk nagyra becsült zenésszel.

  • Ki a célközönségetek?

Népzene esetében nincsenek generációk. Mindenkinek muzsikálunk, hisz egy adott kultúrát közvetítünk, nem rólunk szól ez a dolog, mi csak krónikások vagyunk.

  • Honnan szereztek inspirációt zeneileg?

A dalok a legelején kottából készültek, nem hallottuk az eredeti változatot. Aztán megnyíltak a határok 1990-ben, de ezt a kényszer hozta szokást megtartva, most is így készülnek a számok.  Emberileg és zeneileg nagy hatással volt ránk a Muzsikás együttes, a Benkó Dixieland Band, mert ők is főállásuk mellett a zene szeretete okán alkottak, nem azért, hogy sztárok legyenek. 

  • Vannak saját szerzeményű dalaitok is?

Népzenét játszunk, tehát nincsenek ilyen alkotásaink. Mi azonban a magunk értelmezésében dolgozzuk fel a számokat, így került a dalokba mezőségi brácsa – kiváltandó a dudát-, szájharmonika, basszusgitár stb., ami az eredeti muzsikában nincs.

  • Milyen budakalászi koncertélményeitek vannak?

Több alkalommal léphettünk fel Budakalászon. Volt már Városnap, főzőverseny, skót-táncház és adventi koncert is. Ez utóbbit a katolikus templomban is eljátszottuk.

Szívesen muzsikálunk hazai pályán. Budakalászon élek, a gitárosunk a nyarait tölti itt, hiszen családjának itt van telke, emellett az énekesünk is  a városnak köszönheti feleségét.

  • Mesélnél szakmai terveitekről? Hogyan ünnepli az együttes a kerek évfordulót?

Nagy program a budapesti MOM parkban lesz június 9-én, ahova a negyedik alapító tag is hivatalos. Járjuk az országot, idén eddig több mint ötven előadást adtunk már. Napi nyolc óra munka mellett, közeledve a 60-hoz, úgy érzem nem kevés.

Terveink közt szerepel egy CD kiadása, illetve nyáron több vidéki felkérést is kaptunk sztepp tánccsoporttal közös fellépésekre.

  • Szeretsz Budakalászon élni? Milyen helyi élményeid vannak?

Szeretek persze. A Kós Károly Művelődési Házba lejárok jógázni, s ha tehetem, megnézem az egyéb programokat is. Sok fővárosi kultúrintézmény vehetne példát az itteni programkínálatról. Mindhárom gyermekem járt a Faluház területén működő Zeneiskolába. Fontosnak gondolom a zeneoktatást (Kodály és Bartók országában kiváltképpen), fontos lenne, hogy a gyermekek már fiatalon megismerjék a klasszikus és népzenét. Ha ez így lenne, valószínűleg a könnyűzene nem tudna olyan mértékben hódítani.