Vendégünk Reikort Ildikó zenepedagógus

2018. február 19.

„Szeretnék hidat építeni a kor technikai vívmányai és a hagyományos kommunikáció közé”

Reikort Ildikó immár két évtizede öregbíti Zeneiskolánk hírnevét, ezúttal az általa kidolgozott ReikArt módszer kapcsán került reflektorfénybe. A módszert országos szintű  magas elismerésben részesítette a szakma, amely számos érzékelési területet bevon a zene központú foglalkozásokba, segíti megélni a pillanatot, elmélyíti a kapcsolatokat a mai rohanó világban. Szemléletéről, pályájáról, értékrendjéről kérdeztük a kiváló, újító zenepedagógust.

Mikor vált egyértelművé számodra, hogy pedagógus leszel?

A családi hagyományokat követve megtanultam a szakmát, de pedagógussá válni már más dolog. Visszajelzések alapján mondhatom, az évek során talán sikerült.

Hogyan alakult pedagógusi pályád?

A diploma után a debreceni Kodály Kórusban dolgoztam énekesként. Később a budapesti munkáimat hátrahagyva a gyerekeim születése után kerültem Budakalászra. Egyedüliként 21 éve, a kezdetektől folyamatosan tanítok az intézményben.

Úgy tudjuk, kórházakban zeneterápiás módszerekkel segítettél beteg gyermekeknek. Miként segít ilyen helyzetben a zene?  Hogyan tudtad megőrizni a lelki stabilitásodat a különösen nagy pszichikai igénybevétel mellett?

2006-ban a Szent László Kórház Őssejt-transzplantációs Osztályára hívtak dolgozni. Számomra nagy erőt adott az ottani összehangolt csapat, mindenki munkája ugyanolyan fontosnak számított. A zeneterápia segít oldani a betegség okozta hatalmas lelki nehézségeken, a feszültég oldása jelentős. Nekünk, terapeutáknak pedig a tapasztalati tudáson kívül magas szintű intuícióval is rendelkeznünk kell. A terápiában tanulható, miként őrizze meg az ember a lelki egészségét, de a szupervízió támogató rendszere is sokat számított. Amit akkori munkámból meríthettem, azt szavakkal alig lehet kifejezni.

Kokas Klára munkássága mekkora hatással volt rád?

1998-ban jelentkeztem az első akkreditált pedagógus ugyancsak első továbbképzésére, minek befejezése után Mesteremmel együtt dolgozhattam haláláig. Kokas Klára a megújulást, a bizalmat, a teljes figyelmet adta útravalóul, amely globálisan alkalmazható az élet minden területén. Örülök, hogy a tőle kapott értékeket továbbadhatom a pedagógus továbbképzéseken és a Kalász Művészeti Iskola növedékeinek is. Iskolánk egyedülálló az országban, ugyanis mi vezettük be a Kokas-módszert tevékenységeink közé, ami azóta is folyamatosan működik.

Hogyan alakult ki a ReikArt módszer? Miben újító ez a metódus?

A nyitottság és a holisztikus szemléletű pedagógia már kezdetben is érdekelt. Évtizedek munkája és hosszú folyamata alakította ki ezt a megközelítést, de tanáraim újító szelleme hatással volt rám, így eddigi tapasztalataim és az ő iránymutatásuk mozgósított a bennem egy elképzelést, hogyan lehetne a zenefókuszú foglalatosságot beépíteni különböző iskolai tevékenységekbe más területek bevonásával.  A módszer kipróbálásán túl vagyunk, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvodás korosztálytól egészen a felnőtt csoportokig nagy élvezettel vesz részt a tevékenységben bárki. Nem egy kis szeletét nézzük az embernek, az egész ember személyiségét szeretnénk élményszerű oktatáson belül elérni. Fontosnak tartom a világ alakulásának követését a hagyományok tiszteletben tartása mellett, de tudjuk mindannyian, hogy a mai kor gyermekei egészen másképp fogadják be az információkat, mint tíz évvel ezelőtt. A mai techno-kommunikációs világban az információátadás leegyszerűsödik a generál-szimbólumok szintjére, és éppen az a jelenség kezd elhalni, ami a kommunikáció valódiságának adaléka. Módszeremmel nem a mai kor technikai vívmányai ellen szeretnék harcolni, hanem hidat próbálok kovácsolni. A metódus olyan elemeket tartalmaz, melyek révén magunkkal és másokkal élő kontaktust tudjunk teremteni, empátiát elmélyíteni. Ráadásul az összművészeti módszerek között talán még nincs olyan, amelyik a zenét állítaná fókuszba. Igyekeztem átjárhatóságot biztosítani más területek felé, a mese, a spontán kialakult történetek mind alkalmazhatók a zenei megnyilvánulásokkal fuzionálva. Lényeges, hogy az aktív kreatív kiteljesedési folyamat az „itt és most”-ban történik. Az emberek felgyorsult világunkban célorientálttá váltak.  A módszer abban segíthet, hogy a jelen pillanat minőségében elmélyülhetünk, mert azt még tudjuk alakítani. A múltra emlékezni tudunk, a jövőt tervezni tudjuk, de megélni csak a jelent lehetséges.

Új zenei módszeredet a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége befogadta a Magyar Alapfokú Művészetpedagógiai Értéktárba. Miként fogadtad a szakmai elismerést?

Az utolsó pillanatban a zeneiskola igazgatója hívta fel a figyelmemet a lehetőségre, így gyorsnak kellett lennem. Amikor értesítettek a befogadásról, nagyon meglepődtem, persze végtelenül örültem. Meg kell még szoknom, hogy módszerem a magyar szellemi értékek között kaphatott helyet, és azt is tudom, hogy ez hatalmas felelősséggel jár. A nyilvános bemutatáson remélem, találkozom majd az ország többi részéről is olyan kollégákkal, akikkel együtt örülhetünk.

Hogyan érzed magad a Kalász Művészeti Iskolában? Nem szűk már ez a hely?

Annak ellenére, hogy sok változáson mentünk keresztül a kezdetek óta, még mindig jól érzem magam. Változik a tantestület, egyre több a fiatal, a zenészek nyitottsága és kreativitása frissen tart. A tanítványaimtól a mai napig is sokat tanulok. Igaz, sok helyre hívnak, de tevékenységem bázisát iskolám képezi, így vihetem a hírét sokfelé. Azért nem érzem szűknek a falakat, mert szerteágazó munkám során tudásomat több területen is megoszthatom. Köszönettel tartozom kollégáimnak, hogy türelemmel viselik sokrétű tevékenységemet.

Milyen további szakmai terveid vannak?

Munkám egymást kiegészítő részekből tevődik össze. Egyik lehetőség hozza a másikat. Célom helytállni mindabban, amiben felelősséget vállaltam. Sok a felkérés, befogadóak az intézmények. Fontos számomra, hogy mindezek közt emberi értékeket is tovább tudjak adni, hiszen a pedagógus alapvető feladata ez is.