Vendégünk Sári József – Kossuth díjas budakalászi zeneszerző

2018. január 18.

„Szinte megszállottként dolgoztam, még éjszaka is bezárattam magam a tanterembe, hogy gyakorolhassak”

Sári József a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett. Ezt követően zeneiskolai tanárként, zongorakísérőként, kamarazenekar-vezetőként dolgozott. 1971-től a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozott szabadfoglalkozású zeneszerzőként, saját műveinek előadójaként (karmester, zongorista), és zenei írásokat tett közzé. Magyarországra 1984-ben tért vissza, itthon zeneelméletet tanított.1997-ben egyetemi tanári kinevezést, majd Kossuth díjat kapott. Sári műveit a hazai előadók mellett gyakran tűzik műsorukra külföldi művészek is. Zenéjét számos kortárs méltatta. Ulrich Dibelius zenekritikus például ezt írta: „Különösen szembeötlő Sári eredeti ritmikai világa, aszimmetria iránti hajlama, amely zenéjének alapvető feszültségforrása.” A Budakalászon élő művészt pályájáról, tapasztalatairól, kötődéseiről kérdeztük.

• Mi volt első zenei élménye?

• Pannonhalmán a bencésekhez jártam gimnáziumba a háború után. Komoly tudású, felkészültségű tanáraink voltak, négyen közülük vonósnégyest alapítottak – akik egyébként fizika, matematika, biológia szakot tanítottak – és rendszeresen adtak nekünk, diákoknak koncerteket. Ezek egyébként magas színvonalú előadások voltak. Hangfelvételről is hallgattunk gyakran zenét, ott hallottam először például Bartók kórusokat. Fontosnak tartották, hogy ne csak az eszünk, hanem a fülünk is csiszolódjon. A pannonhalmi Bazilika orgonistája Szigeti Kilián atya rendszeresen megkért, hogy esténként a gyakorlásánál segítsek neki lapozni. Az atya énektanárunk is volt valószínű, hogy érezte rajtam, mennyire érdekel a zene. Így csodálatos élményben volt részem, megismerkedhettem néhány remekművel. Ezek az intim pillanatok mély nyomot hagytak bennem, zenei ízlésemet alapvetően alakították. Ott kerültem először közelebbi kapcsolatba Bach zenéjével.

• Mennyit gyakorolt gyerekként naponta?

• Minden zenei előképzettség nélkül, érettségi után felvettek a győri Konzervatóriumba. Gyakorlásom, a zongorával való kapcsolatom itt kezdődött. Szinte megszállottként dolgoztam, még éjszaka is bezárattam magam a tanterembe, hogy gyakorolhassak. Emlékeim szerint nagyon jó tanáraim voltak. Nekik és szorgalmamnak köszönhettem, hogy egy év zenetanulás után felvételt nyertem a Zeneakadémiára, ahol az első évben Kodály Zoltán elnöksége alatt szolfézsversenyt nyertem.

• Milyen zeneakadémiai emlékei vannak?

• Zeneszerzés szakon Szervánszky Endre tanítványa voltam. Szakmai kapcsolatunk messze túlmutatott a tanár-diák viszonyon. Megismertetett olyan felvételekkel, amelyek sz 50-es években tiltott listán szerepeltek (például Stravinsky, Webern, Alban Berg). A vele töltött öt év életre szóló emberi gazdagodást, etnikai-erkölcsi útmutatást adott.

• Családja mennyire muzikális?

• Hasonló élményeim apámmal voltak, akinek hatása a mai napig elkísér. Apám és anyám sokat és nagyon szépen énekelt, apámtól főleg egyházi korálokat hallottam. Öten voltunk testvérek, bátyám amatőr zenészként több hangszeren játszott. Öcsém Sáry László szintén zeneszerző, sőt egyik fia Sáry Bánk is. A zenei életben úgy emlegetnek minket, hogy a „három Sári”. Feleségem Romhányi Katalin hegedűs, Andrea lányunk zenetanár, így az otthoni együtt-muzsikálás napi öröm volt.

• Mely zeneszerzők a példaképei?

• Több is van, mindenek előtt Johann Sebastian Bach, a zenéjével való foglalkozás nélkül nem telhet el nap. Különös hatással volt rám a reneszánsz zene, például Rameau, Ockeghem, valamint a huszadik századi zeneszerzők, mint Bartók, Webern, Alban Berg, Messiaen.

• Mit jelentett az Ön számára a Kossuth díj?

• Ha az ember elég stabil és elhivatott a hivatásában, akkor a kívülről jövő elismerések, kitüntetések nem befolyásolják igazán a saját önmegítélésében.

• Melyek voltak a legnagyobb munkái?

• Két operát írtam, mindenekelőtt németországi felkérésre. Az elsőt Napfogyatkozás címmel Pforzheimben mutatták be, majd 2009-ben a Magyar Állami Operaház is műsorára tűzte. A második a Kalaposmester bemutatója Regensburgban volt. Magyarországi bemutatója még várat magára.

• Kik voltak a legismertebb alkotó- és zenésztársai?

• A teljesség igénye nélkül: Kurtág György, Eötvös Péter, öcsém Sáry László zeneszerzők. Előadóművészek közül megemlíteném Gyöngyössy Zoltán, Vékony Ildikó, Perényi Miklós, Matuz István, Ittzés Gergely nevét.

• Milyen budakalászi kötődése van? Szeret-e itt élni?

• Budakalászon, Szentistvántelepen 32 éve élünk. A csendes, nyugodt környezet ideális az elmélyült munkához.

(A cikkben a családnevek különböző írása nem elírás – szerk.)