Vértanúk, egy püspök és az időjárás

2022. május 13.

Népi megfigyelések szerint valamivel május közepe előtt az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet éjszakánként gyakran fagypont alá süllyed.

Korábban, amikor a több család közvetlenül függött a mezőgazdaságtól, az időjárástól való kitettség erősebben meghatározta a mindennapi gondolkozást. Ma modoros dolog az időjárással kezdeni a beszélgetést, holott nem is olyan régen a közös fenyegetést nem az aktuális politika által tematizált ellenségképek, hanem az aszály, a jégkár, az aratáskor beálló szélsőséges időjárás, a tavaszi szárazság jelentették.  A mainál sokkal pontatlanabb, vagy semmilyen előrejelzés mellett különösen kegyetlen volt májusban arra ébredni, hogy egy erős hajnali fagy tönkretette az addigi több hónapos munkát. A falu szociális gondoskodása az időjárás okozta károkat tudta a legnehezebben kompenzálni, hiszen a hajnali fagy nem állt meg a falu egyik felénél, de a jégeső is ritkán, így a szűk esztendőkben az összetartó közösségek is nehezen segítették egymást.

A hajnali erős fagy után szükség esetén az egynyári növényeket újra lehet vetni, természetesen hatalmas anyagi kár mellett, de egy gyümölcstermesztésből élő családnak lehet, hogy az egész éves bevétele semmisült meg pár óra alatt. Magyarországon a szőlő és gyümölcstermesztők számára a fagy jelenti a legnagyobb veszélyt, amit jellemzően száraz, sarkköri levegő beáramlása okoz. Természetesen léteznek fagyvédő eljárások, amik egyre elterjedtebbek, bár roppant költségesek. Inkább a nagytermelőknél találkozhatunk különböző fagyvédelmi eljárásokkal. A gyümölcsösökben tűzgyújtással való védekezés elterjedt, szélcsendes időben hatékony lehet. Ritkább védekezési forma az éjszakai vizes permetezés, aminek hatására jégréteg keletkezik a növényen, ami 0 °C körüli hőmérsékleten tarthatja a virágokat, leveleket, hajtásokat. A fagyvédelmi módszerek egy erősebb fagy esetén nem jelentenek védelmet, azonban az időjárásnak való kitettséget jól mutatja a különböző módszerek költött pénz és energia.

fagyvédelmi permetezés, fotó: agrarium7.hu

Pongrác és Bonifác vértanúk voltak, Szervác pedig püspök. Történetük az időjáráshoz kevésbé kötődik, a magyar néphagyományban azonban mégis összekapcsolódott a személyek legendáriuma és a hajnali fagy. Mi lehet ennek az oka?

Elsőként ismerjük meg a három fagyosszent történetét.

Pongrác (†304) VI. században létrejött szenvedéstörténete szerint nemes származású szüleit korán elvesztette. A tizennégy éves fiú apai nagybátyjával, Dénessel Frígiából (Kis-Ázsia belső területe) Rómába költözött. A közelükben élő keresztények megszerették a fiút; közbenjárásukra Kornél pápa megkeresztelte. Pongrác részt vett a közösség imáin és áldozati ünnepein, bár Rómában a kereszténység az akkor uralkodó Diocletianus császársága után 8 évvel vált csak törvényessé. Egy napon katonák elfogták a fiút, és a császár elé vezették, aki ismerte Pongrác apját és a rá való tekintetből kérlelte a fiút, hogy változtassa meg véleményét, Pongrác azonban nem tagadta meg keresztény hitét. Az uralkodó lefejeztette a hitvalló ifjút.

Pongrác, fotó: Magyar Kurrír

Pongrác tiszteletére az V. századtól vannak bizonyítékok: Symmachus pápa a VI. század első éveiben bazilikát emeltetett Pongrác sírja fölé a Via Aurelián. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek ünnepi körmenetben a bazilikához vonultak, levetették keresztelési ruhájukat és megújították hitvallásukat; a vértanú szent védelmét kérték hitükre. Pongrác személye eskük megerősítéseként is szolgált bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.

Bonifác (†303) egy Aglaida nevű nemes hölgy szeretője és vagyonának őrzője volt. Később isteni intésre töredelmesen megbánták bűneiket, és elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha irgalmat nyerhetnek. Néhány nap múlva Bonifác kísérőivel Pál apostol szülővárosába, Tarsusba érkezett. A vértanúkra egyedül talált rá, leült a még élő, szenvedő vértanúk lábaihoz és vigasztalta azokat, a haláluk utáni örök boldogságról beszélt nekik.

Bonifác, fotó: Magyar Kurrír

Bonifácot ezután elfogták, aki megvallotta kereszténységét. A bíró feldühödött és testét addig szaggattatta vaskarmokkal, mígnem előtűntek csontjai; ezután hegyes nádakat szúrtak körmei alá. Ezután szájába forró ólmot öntöttek, de a vértanú így szólt: „Hálát adok neked, Uram, Jézus Krisztus, élő Isten fia.” Ezután a bíró üstöt hozatott, megtöltette szurokkal, és Bonifácot fejjel lefelé a fortyogó szurokba tetette. Mivel ez sem ártott a Bonifácnak, a bíró megparancsolta, hogy fejezzék le. Bonifác május 14-én halt vértanúhalált.

Mikor a társai keresésére indultak, azt gondolták, hogy valamelyik kocsmában találnak társukra, de egy őr, aki jelen volt Bonifác kivégzésénél ráismert a keresők személyleírása alapján a vértanúra és elmondta keresőinek, hogy hol találják társukat. Bonifác kisérői a vértanú testét Rómába szállították, a Latinnak nevezett út mentén temették el.

A hagyomány Szervác (†383)  Mária rokonságába tartozik. Jeruzsálemben szentelték pappá, ahonnan angyali sugallatra a németalföldi Tongersbe ment. Tongersben hét év múlva püspökké avatták. Romai látogatása alatt látomásában/álmában szent Pétertől egy ezüst kulcsot kapott.  Szembefordult az ariánusokkal, akik Arius püspök követői voltak, irányzatuk elterjedt VI. századtól. Tanításuk szerint a Fiú nem öröktől való, hanem az Atya teremtménye, tehát nem egylényegű, hanem hasonló lényegű az Atya-Istennel, így az ariánusok a Szentháromság tanával szemben tettek hitet. Szervác Maastrichtba költözése után nem sokkal meghalt. A hagyomány szerint németalföldi térítő munkája jelentős. Sírjához a hagyomány szerint Martell Károly, Nagy Károly, II. és III. Henrik, Szent Norbert és Szent Bernát is elzarándokolt.

Fotó: Szervác, Magyar Kurír

A maastrichti Szent Szervác-bazilika

Szervác ábrázolásainál gyakran láthatunk sárkányt lábai előtt, ami az ariánusokkal szembeni fellépésre utal. Az ábrázolásokon szintén előforduló Szent Pétertől látomásban kapott ezüstkulcs arra szolgál, hogy a mennyek kapuját bárki előtt kinyithassa, aki ezt kéri. A legenda szerint szabadtéri sírját sosem fedte be a hó, később templomot emeltek a sírhely fölé, ami betegek zarándokhelyévé vált. Kultuszát a Szepességbe és Erdélybe vándorló szászok hozhatták Magyarországra. Erdélyben a Szervác családnévként elterjedt, lábbajok, hírtelen halál, egér és patkány károkozás idején fordulnak hozzá, valamint szerencsés kezdet és termékenység ügyében is kérik a segítségét.

A Katolikus lexikon szerint Mindszentben hagyománya van annak a legendárium elbeszélésnek, miszerint a Pongrác és Bonifác vértanúk úgy fagytak halálra, hogy ruhájukkal betegek testét takargatták. Csongrádi tanyavilágban ráolvasások maradtak fent, ami a fagyosszentek elűzésére szolgált. A baranyai Perekeden az alábbi mondás maradt fenn: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.” Májusi fagy esetén Eger környékének szőlőtermesztői az alábbi szófordulattal élnek: „a fagyosszentek megszüreteltek”.

forrás: Magyar Kurrír, Magyar Katolikus Lexikon,

A szöveg megjelent a Budakalászi Hírmondó májusi számában.

Urbán Ákos