Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2025. február 06. csütörtök | Dóra, Dorottya napja

Hírek

 

Veszélyben a zümmögő beporzók

2023. március 29.

Ha a méhek valaha eltűnnek a Földről, az emberiségnek csak négy éve lenne hátra/Albert Einstein/

Életüket bámulatos szervezettség jellemzi, hasznuk az ökoszisztémában felbecsülhetetlen, hiszen munkájuk felelős a növények nagy részének, mint például a gyümölcsfák beporzásáért. Vannak, akik csodálják őket, vannak, akik rettegnek tőlük és vannak, akik alig tudnak róluk valamit és közömbösen vagy befogott füllel nem vesznek tudomást a szakemberek baljós jelentéseiről; a méhek száma vészesen csökken. Wagner Anikót, budakalászi méhészt kérdeztük a jelenség következményeiről, okairól és arról, tehetünk e valamit ellene.

Képen: Wagner Anikó, Fotók: Hartl-Nagy Tamás

Anikótól megtudtam, hogy míg egy vadméhcsalád 80-100 egyedből áll, addig egy házi méhcsalád tíz évvel ezelőttig 60 000, manapság átlagosan 40 000-45 000 egyedből áll. Németországban az ’50-es évekhez képest a háziméhek száma a felére csökkent. A beporzó rovarok egyharmada eltűnt a Föld színéről. Ez nemcsak a méhészeknek jelent többletmunkát, hogy ugyan annyi mézet nyerjenek ki, mint régen, hiszen a méz a kamráinkban csak melléktermék. A méhek fő feladata a beporzás. A Föld kultúrnövényeinek 70-75%-a nem hozna termést a méhek és a többi beporzó rovar munkája nélkül, ami a világ szűkös élelmiszerkészletét olyan mértékben csökkentené, ami az emberiségre nézve tragikus következményekkel bírna. Egy 2016-os IBPS jelentésben azt olvashattuk, hogy a méhek gazdasági értéke a világban 235-577 milliárd dollárra becsülhető. A méhek számának csökkenése több tényezővel is összefüggésbe hozható; a szélsőséges időjárással a klímaváltozásnak köszönhetően, a légszennyezéssel, a növényvédő szerek helytelen használatával, az atkákkal és egyéb fertőzésekkel.

A klímaváltozás hatása a hazai méhekre

Az elmúlt tíz évben az ősz november elején kezdődik, a méhek azonban a telelést már az akác után elkezdik. Ez azt jelenti, hogy akác virágzása során még kiterjedt a fiasítás, vagyis a hangsúly a dolgozók szaporításán és a család fejlődésén van, viszont amikor elkezdődik a hárs virágzása, akkor kezd a fiasítás szűkülni és a téli raktárkészlet feltöltése a domináns folyamat a kolóniák életében. Az időjárás október végén is azt jelzi, hogy van még mit dolgozni, de már nincs annyi virág, ahonnan gyűjteni lehet a nektárt. A monokultúrának köszönhetően a napraforgó az utolsó, ahonnan gyűjtenek a méhek, mert nem marad föld parlagon. Alig maradt olyan rét, ahol a méhek vegyes virágokat találnak.  Ilyenkor elkezdenek a másik kaptárból rabolni. Olyan családoktól, akik legyengültek egy esetleges atkafertőzés miatt, ám így magukat is könnyen megfertőzik, ami az egész családjuk pusztulását okozhatja. Télen a méhek nem alszanak; a család az anya köré gyűlik, akit etetnek és hőt termelnek számára. Ezt a csoportosulást nevezzük téli fürtnek. Az elmúlt években a tél folyamán alig van tartósan mínuszban a hőmérséklet, ezért a méhek életciklusa is magasabb hőmérsékleten zajlik, még több élelemre van szüksége a telelő családnak. Márciusban az anyák fiasítanak és a méhek készen állnak a tavaszi virágok beporzására, de rendszerint ekkor üt be erős lehűlés február eleje helyett. Ilyenkor a család összehúzódik, de nem tudja lefedni az összes utódot; akik kívül rekednek megfagynak, ami a család jövőjét tekintve nagy veszteség.

Úgy mondják, hogy egy méhész harminc év után válik igazi méhésszé, azután is holtig tanul. Nekünk folyton igazodnunk kell minden változáshoz, ami befolyásolják a méhek életét, mert sosem tudunk egy lépéssel a méhek előtt járni.

— mondta el Anikó.

 Mi magunk mérgezzük a méheket

A növényvédő szerek helytelen használatával nagy mértékben pusztítjuk a méheket a mezőgazdaságban, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Öt éve nagyobb visszhangja volt annak is, hogy olyan csávázószerekkel (kereskedelemben vásárolt vetőmagokon található növényvédő szerek) kezelték a napraforgómagokat, ami a méhek tömeges pusztulását okozta. Már méhkímélő szerekkel permetezünk, viszont nem lehet ezekkel sem akkor permetezni, amikor a méhek legnagyobb számban kint vannak begyűjtésen. A méhkímélő szer nem azt jelenti, hogy nem okoz kárt neki, hanem ami helyesen használva, vagyis napnyugta után és napkelte előtt kiszórva nem okoz végzetes károkat. Anikó a következőképpen számolt be tapasztalatairól:

Egy déli permetezés után úgy találtam a méheimet, hogy azok tömegével vergődtek a porban a kaptár előtt. Ők már nem tudtak semmit hordani, halálra voltak ítélve. Ezektől a méhkímélő szerektől ugyan nem pusztulnak el azonnal, de jelentősen lerövidül az életük. Lehet használni növényvédő szereket, de azt és úgy, ahogy az elő van írva. Ez a gazda érdeke is, kölcsönös a haszon az együttműködésben.

Az atkafertőzés veszélye

A méhek egyik legnagyobb ellensége az ázsiai méhatkafertőzés, ami megközelítőleg három évtizede van olyan mértékben jelen a házi méhek között, ami jelentős aggodalomra ad okot, ugyanis 2-3 hónap leforgása alatt képes egy több tízezer egyedből álló kolóniát elpusztítani. A méheken sebeket ejt, amik nem tudnak begyógyulni és rövidíti az élettartamukat. Emellett olyan vírusokat terjesztenek, amitől a méh fejlődése megakad. A méhészek számára a legnagyobb kihívás a méhészkedésben az atka elleni védekezés. Anikó a konvencionális szerek helyett ökológiailag lebomló, természetes szert használ, ami azonban sokkal több időt és elővigyázatosságot igényel.

A folyékony csoda

Az állatvilágban a méhek és a halak az egyik legérzékenyebb szervezetek. Ha a méheket a kirepülés során valamilyen vegyszer mérgez, sok esetben haza tudnak menni, de legyengülnek, nem képesek ellátni a feladatukat, ezért nem tudják károsítani a kaptárban folyó munkát. Ritka tehát, hogy a mézen keresztül káros anyagok kerülnek az emberi szervezetbe.

Ha a családban, ami egy kaptárt jelent, nem működik valami, az majdnem mindig a méhész hibája.

árulta el Anikó.

A méhek az ember számára ehető élelmet állítanak elő. A virágok nektárját szívják fel, amit kevernek az enzimekben gazdag garatmirigyváladékukkal. Ezt az anyagot hordják be a kaptárba, ahol szárnypergetéssel segítik a víz elpárolgását belőle. Amikor eléri a megfelelő állagot, minőséget, viasszal zárják le a sejtekben a mézet. A mézben sok flavonoid van, ami olyan gyógyhatású vegyületcsoport, amit az ember és az állati szervezet nem tud előállítani. Ezek másodlagos növényi anyagcseretermékek, amiket a méhek a nektárral behordanak, így kerül a mézbe is. A méz mellett fontos megemlíteni más méhterméket, mint például a propoliszt, amivel a méhek a kaptárt védik a fertőzésektől, ugyanis antibakteriális hatással bír. A virágport, méhkenyeret, méhpempőt, de még a kaptár levegőjét (apiterápia) is felhasználják a holisztikus szemléletű gyógyászatban.

A flavonoidok mellett a méz magas koncentrációban tartalmazzák sejtjeink építőköveit; olyan szerves savakat, enzimeket, fehérjéket, eszenciális aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat és virágport, amit a szervezet teljes értékűen tud hasznosítani.  Nem a nagy mennyiség, hanem a kúraszerű használat a kulcs. Ha minden nap egy kiskanál mézet elfogyasztunk éhgyomorra, étkezés előtt fél órával, nagyon sokat teszünk az egészségünkért.

— mondta el Anikó, majd beszélgetésünk során rátértünk a mézek minőségére, megbízható beszerzési helyekre.

A termelői, háztól vásárolt mézek minősége szinte mindig kiváló. A NÉBIH véletlenszerűen ellenőrzi a méhészeteket, aminek eredményeit a méhészlapban is közzéteszik. A különböző fajta mézek cukrosodásának mértéke a bennük természetesen jelenlevő gyümölcs— és szőlőcukor arányától függ, nem az adott méz minőségétől. A repce— és a napraforgómézben a szőlőcukor aránya magasabb, így esetükben már néhány napon belül elindul a kristályosodás folyamata. Az akácmézben a gyümölcscukor aránya magasabb, mint a többi fajtában, ezért nagyon sokáig folyékony, átlátszó marad. Mivel az akác közvetlenül a repce után virágzik, ezért teljesen normális, ha körülbelül 5%-ban megtalálható az akácmézben és emiatt pár hónap múlva az is elkezd opálossá válni.

A vegyes virágméz kristályosodása is igen hamar, akár egy-két héten belül elkezdődik. Mindenkinek érdemes tehát továbbgondolnia, hogy a nem termelői közegből vásárolt vegyes virágméz csomagolás után 3-4 hónappal még miért nem kristályos.

— válaszolta Anikó arra a kérdésemre, hogy mi a különbség a termelői és a szupermarketek polcain elérhető mézek között.

Mit tehetünk beporzóink védelmében?

A méheknek és a többi beporzó rovarunknak a legtöbbet azzal tehetünk, hogy a növényvédelem során betartjuk a rovarok védelmében előírt szabályokat. Emellett, ha a kertünkben a térkövek és a műfű helyett olyan pázsitot gondozunk, amiben helye van a virágzó pitypangnak, százszorszépnek és egyéb vadvirágnak, akkor azzal bővítjük a rovarok ideális életterét. Építhetünk, vagy vásárolhatunk méhecskehoteleket és darázsgarázsokat is a magányos beporzó rovar-fajok számára.

Amikor arról kérdeztem Anikót, hogy mit jelentenek neki a méhek és mit tanult tőlük a méhészkedés során, a következő választ adta:

Szenvedélyesen beleszerettem a méhekbe, ha meghallom a hangjukat, vagy megérzem az illatukat, elönt a jó érzés. Olyan családból jöttem, ahol földdel, gyümölcsfákkal, állatokkal dolgoztak, nyáron a tyúkkal keltek és a nappal feküdtek. Azt tanultam a méhektől, amit a szüleimtől és a nagyszüleimtől is: szeretetet, rendszert, tiszteletet, kitartást.

A képen Wagner Anikó előadást tart a méhekről a Kalász Suliban.

Gulyás Rita

Az írás megjelent a Budakalászi Hírmondó 2023. márciusi számában.