Vízkereszt napja van, kezdődik a farsangi idő

2021. január 06.

A nyugati kereszténység egyik legősibb ünnepe a vízkereszt, más néven epifánia (Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése). A katolikus egyházban a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától a vízkeresztet követő vasárnapig tart. Vízkereszttel kezdődik a farsangi időszak, ami egészen hamvazószerdáig tart, utóbbi pedig már a nagyböjt kezdetét jelenti.

A római katolikus egyházban január 6-ra, míg a Julianus-naptár alapján ünneplő keleti keresztény egyházakban január 19-re esik Vízkereszt, hiszen utóbbiak jelenleg 13 nap késésben vannak a Gergely-naptárhoz képest.

Vízkereszt ünnepe eredetileg a Megváltó születését követő, három legfontosabb eseményt foglalta magába: a napkeleti bölcsek hódolatát (a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születését is), Jézus megkeresztelkedését és első csodatételét.

A napkeleti bölcsek

Máté evangélista számol be róla, hogy a betlehemi csillagot követve bölcsek érkeztek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába keresték, Heródes király Betlehembe küldte őket, ahol megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Érdekesség, hogy az evangélista nem említi a látogatók számát, sem a származásukat, sem azt, hogy királyok lettek volna. A 3-as szám valójában az ajándékok számához köthető, egyben a teljesség szimbóluma is: a „háromkirályok” ugyanis a pogányságot képviselik, jelképezve, hogy az emberré lett Isten nem csak az Ószövetség választott népének, a zsidóságnak mutatkozott meg, hanem az egész világnak. Maguk az ajándékok is beszédesek: az arany királyságára, a tömjén istenségre, a mirha a Megváltó emberi mivoltára utal.

( Gentile da Fabriano: A Mágusok imádása 15. sz.)

A háromkirályok név szerint – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – csak a 9. század után tűnnek fel. A hagyomány Európa, Ázsia és Afrika képviselőit látta bennük, erre vezethető vissza az is, hogy Boldizsárt a középkortól kezdve szerecsennek ábrázolták.

Jézus megkeresztelkedése

Közvetlenül nyilvános tanításának megkezdése előtt, harmincéves korában Jézus a Jordán folyóhoz ment. Itt János, aki egyébként a hagyomány szerint unokatestvére volt, megkeresztelte őt. Ekkor a Biblia szerint az Atya szózata hallatszott, a Szentlélek pedig galamb képében alászállt. Így nyilvánította ki magát a Szentháromság az emberiség előtt.
(Verrochio: Krisztus megkeresztelése 15. sz.)

Kánai menyegző

Jézus első csodája a kánai menyegzőn történt, amikor a vizet borrá változtatta. János evangélista szerint „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ez volt az első alkalom, amikor Jézus megmutatta isteni hatalmát.

Az ünnep maga

Keleten ezek közül Jézus és Keresztelő Szent János találkozása, valamint az Úr megkeresztelkedése vált hangsúlyossá, nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a római katolikus egyház a második vatikáni zsinat óta (1962–1965) csak ezt a mozzanatot ünnepli vízkeresztkor, a többi ünnep más-más napra került.

Kapcsolódó népszokások

Az ünnephez számos népszokás kötődik. Európa-szerte, de a magyarság körében is különböző hagyományok alakultak ki a századok során.

Ilyenkor a liturgia után a hívek hazavitték a megszentelt vizet, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Megitatták vele a jószágot, maguk is ittak belőle vagy magukra locsolták betegség és rontás ellen. A hitvesi ágyat meghintve bő gyermekáldást reméltek, sőt egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon. Néhol még az ólakat, karámokat is megszentelték vele. A házszentelés már 15. században is lejegyzett szokása ma is él. Szertartás keretében a bejárati ajtó fölé került az évszám, a közé pedig a G + M + B vagy C + M + B utóbbi a Christus mansionem benedicat! vagyis Krisztus áldja meg a hajlékot! áldás rövidítése. A C helyetti G középkori félreértésen alapulhat, amikor elterjedt, hogy a rövidítés Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevének kezdőbetűje lenne. A szenteltvízből hintettek a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy a vize meg ne romoljon. A farsang kezdetével süteményeket, főleg fánkot készítettek.

Az ünnephez kötődő népszokások közül ma már csak a vízszentelés él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát, és farsangi fánkot is sok helyen sütnek még.
(Constantin Daniel Stahi: Szentelt víz; 19. sz.)

Azt is igyekeztek ilyenkor megjósolni, vajon meddig tart még a tél.
(Erről ITT olvashatnak többet.)

Vízkereszt vagy amit akartok

Vízkereszthez Európa-szerte kapcsolódnak egyébként szokások, hagyományok. Oroszországban az ortodox hívők hagyományos jeges fürdőt vesznek vízkereszt éjszakáján, de a mediterrán országokban is számos érdekesség köthető az ünnephez. Olaszországban Befana, az öreg jó boszorkány hoz ajándékot a gyerekeknek, míg Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában szokás, hogy ilyenkor süteményt sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon (Día de los Tres Magos) kapják az ajándékot karácsony helyett.

Bolo Rei, vagyis a Királyok kalácsa, tradícionális portugál édesség

Hagyományos európai farsangi vagy más néven szalagos fánk