Húszéves az Egészségklub

2024. december 28.

A kétszáz fős Egészségklub rendezvényei, programjai évek óta a város fontos eseményei közé tartoznak. A budakalásziak egészségéért végzett munkájuk pótolhatatlan, a rendszeresen szervezett szűrési programok sokak számára segített a súlyos betegségek korai felismerésében, növelték a gyógyulás esélyét.

Magyarországon a születéskor várható élettartam a 2021-ben született fiúk esetében 70, lányoknál 77 év. Az egészségben eltöltött évek száma ugyanakkor csupán 62 és 64 év. Utóbbi adat az elmúlt tizenöt évben országosan hat évet javult. Ez a javulás főként az egészségtudatosság fejlődésének, a sport, az életmóddal kapcsolatos tudás és az egészség megőrzésére vonatkozó szemlélet jele. Azt, hogy az Egészségklub Budakalász lakóinak összesen hány egészségben eltöltött évet adott, nem lehet kiszámolni, de a 200 főt meghaladó tagság és rajtuk kívül az előadásokra, szűrésekre, programokra eljutott kalásziak esetén feltehetően több, mint egy ember teljes élethossza. A felbecsülhetetlen értéket, az Egészségklub húszéves fennállását feldolgozó sorozatunk első részében Garami Lászlónéval és Nagy Edittel beszélgettünk.

Fotó: Pinke György

Honnan ered a társadalmi tenniakarás?

G.L.: Ha valaki rám néz, amikor gyerekek vannak körülöttem, annak máris kiderül, hogy pedagógus voltam és vagyok még utólag is, mert ezt nem lehet törölni. Pedagóguséknál minden megfordul. Elsőtől hatodikig tanítottam, mert alsótagozatos tanítóként kezdtem, de az nagyon régen volt. Később a megyei szakfelügyeletbe kerültem, aztán az élet úgy hozta, hogy a lányom felköltözött Pestre. Egy szem lányom van, miért ne költöznénk utána? Nagyon jól tettük, így kerültünk először Pestre, majd ide, Budakalászra 2002-ben.

Akkor az Egészségklubbal hamar a kalászi közéletben találta magát.

G.L.: Igen, 2005-ben Gál Katalin doktornő vetette fel az Egészségklub ötletét és megkeresett, adott egy telefonszámot, amin keresztül kapcsolatba léptem Pesten a Magyar Rákellenes Ligával. Gyógyítással, kutatással és megelőzéssel foglalkoztak. A budakalászi Egészségklub csatlakozott a Liga alapszervezeteihez és a megelőzésben kezdtünk el dolgozni. 2014-ben váltunk ki és lettünk önálló Egyesület, amiben Editnek is kulcsszerepe volt.

N.E.: 14 éves koromig falun laktam, ami azt jelenti, hogy mindenkit ismertem mindenkivel beszéltem, egy nagy közösségben éltem. Majd a gimnázium és az egyetem alatt is, 23 éves koromig kollégiumban, azaz közösségben laktam. Mikor 1969-ben Pestre kerültem, nekem borzasztóan hiányzott ez a biztonságot nyújtó közeg. 1986-ban költöztünk Budakalászra és 88-ban az egyik lakótársam hívott a Baráti Kör összejöveteleire. Elmentem és ottragadtam. 89-ben munkát kaptam, megalapítottuk a Kalász Újság szerkesztőségét. A rendszerváltás éveit éltük, volt munka bőven. 98-ban kezdeményezték a kahliak a testvérkapcsolatot. Német szakosként abba is beleugrottam. Megalapítottuk a Testvérkapcsolatok Egyesületét. Végül maradt az Egészségklub. Kezdetben mezei tagként jegyzeteltem az előadásokon, és a Kalász Újságban megjelentek az anyagok. Végül itt maradtam.

Az alapításkor hány ember tevékenykedett a szervezetben?

G.L.: 10 alapítóval indultunk. Dr. Gál Katalin, Garami Lászlóné, Knáb Ferencné, Hubai Szilvia, Pártai Lucia, Sebestyén Győzőné, Siposné Tordas Katalin, Tisser Istvánné, Tolonics István, Wieszt Józsefné. Az alakuló ülés után napról napra növekedett a szervezet létszáma. Később a vezetőséghez csatlakozott Nádasné Kárpáti Katalin is.

Kalászon is tanított?

G.L.: Nem, itt már nem. Igazgatóként mentem nyugdíjba, de utána is kerestem a feladatokat. A Faluházban zajlottak a programok, de az otthonomból működtettük a szervezetet. Kezdetben fizettünk az alkalmakért a Faluháznak, majd, mikor Egyesületté alakultunk, akkor lett ingyenes a teremhasználat. A Rákellenes Liga kezdetben adott nekünk egy keretet, illetve a tagdíjból gazdálkodtunk, de mindig voltak segítőink. Szigorú költségvetés szerint működtünk. A szűrések szervezésekor az orvosoknak kellett fizetni, illetve az előadóknak is fizettünk.

Hogyan kezdődtek a szűrések?

G.L.: Az elejétől végeztünk alapszűréseket, az Optikalász csatlakozott és szemfenék vizsgálatot tartottunk, majd 2006-ban csontritkulás és bőrgyógyászati szűrések is jöttek, 2008-tól nőgyógyászati szűréseket is szerveztünk. A szűréseken nem csak klubtagokat, hanem a településről mindenkit fogadtunk. Edit akkor már gépeléssel segítette a munkánkat, mivel mindent el kellett küldenünk a Rákligának. A legnagyobb öröm az volt, hogy a település lakói megismerték egymást, jól érezték magukat. Az előadásainkat a TV közvetítette, rendre tele volt a Faluház díszterme.

N.E.: A mai napig így van, összetartó közösség lettünk. A tornacsoportok indulása is nagy előrelépés volt. 2006-tól szárazföldi torna, 2008-tól vízitorna csoportok is működtek. A vízi tornának a Covid, sajnos véget vetett. A Rákellenes Liga csak a rák megelőzésével kapcsolatos programokat támogatta, viszont mi szerettük volna kiterjeszteni a működésünket szív- és érrendszerrel kapcsolatos megbetegedések és egyéb népbetegségek irányába. Megköszöntük a Rákligának az addigi támogatást, és 2014 tavaszán 22 jelenlévő taggal megalakult az egyesület. Létszámunk hamarosan meghaladta a 200-at. Végül 2017-ben Rogán László polgármestersége idején kaptuk meg a faházat a volt BÉSZKÜ udvarán, ami senki másnak nem kellett, mert siralmas állapotban volt. Az Egyesület tagjai kétkezi munkával újították fel, egy nyáron át itt dolgoztunk.

Hogyan történt az átalakulás?

N.E.: 2013-ban kezdtük a tervezést, 2014 márciusára jutottunk el oda, hogy az egyesületté válás minden feltételét megismertük. Dr. Hajnal Zoltán budakalászi ügyvéd nyújtott jogi segítséget. Az első közgyűlésen szavaztak meg elnöknek egy háromtagú vezetőséggel együtt. Rendszeres önkéntes munkára 50-60 fős kemény mag mozgatható. A tagok többsége egy-egy programra jár, de így is tele van a Klubház az eseményeinken. A folyamatos erősödéshez Gál doktornő előrelátása is kellett. Amikor kitalálta ezt a Klubot, akkor nagyon határozottan világossá tette, hogy politikamentesen kell működnünk. Ezért a szigorért máig hálásak vagyunk. Míg más egyesületekbe betette a lábát a helyi politika, a helyi választások idején előkerült a kérdés, hogy melyik polgármestert támogassák? Ha volt 2-3 jelölt, akkor a szervezetek annyi részre szakadtak. Nálunk a széthúzás nem megengedett.

A közösségi munka hatására a saját életük hogyan változott?

G.L.: Sok időt vett igénybe. Ennyi embert mozgatni csak úgy lehet, ha az ember a közösséget előtérbe helyezi.

És mit adott vissza?

G.L.: Nem én lennék most, ha ezeket nem csinálhattam volna. Feladatra születtem. Már otthon, ha apukám mondott valamit, akkor annak úgy kellett lennie. A bátyám 6 évvel idősebb volt nálam, ő is adta a feladatokat és példát mutatott. Nevelés kérdése, utána a pedagóguspályán, ha valami a gyerekekért volt, akkor az szent és sérthetetlen. Nyári táborok szervezése például. Emellett én is jól éreztem magam, nem csináltam olyan dolgot, ami teher lett volna számomra.

N.E.: Nagyon hálás voltam, hogy befogadtak, hogy a Baráti kör megbízott bennem. Nálam is alapvető, hogy ha feladatot vállaltál, akkor azt a saját örömödre, gazdagodásodra is kell végezned. Hálás vagyok a kalászi közösségnek, mert aki neked munkát ad, az téged befogad. Ma már a lelkem békéjéért is szolgálom a közösséget. Már a 9 év kollégium meghatározta, hogy nem tudnék úgy járni a településen, hogy sehová sem tartozom.

Említette, hogy dolgozik. Az egyesületekben végzett tevékenységet végig munka mellett végzi?

N.E.: Igen, most is munka után jöttem ide. Délelőtt a munkahelyemen vagyok, délután idejövök, ez négy-négy óra. Az a szerencsém, hogy olyan helyen dolgozhatok, hogy a lakástól a szembe szomszéd épületbe kell átmennem. Huszonhárom évvel ezelőtt Harcsa Lajos segítségével találtam ezt a munkahelyet.

Hogyan látja a jelenlegi Egészségklubot?

N.E.: Nagyon jó alapokat hagytak ránk az alapítók. A Covid megtörte a lendületünket. Megszűnt a vízitorna, átmenetileg szüneteltek a csoportos együttlétek, az előadások, még a 15. évfordulónkat sem tudtuk megtartani. Mára újra felvettük a lendületet. Most az a feladatunk, hogy fiatalítsunk. A tagságba folyamatosan csatlakoznak fiatalabbak, mégis előrelépés lenne, ha a fiatalok programjait is befogadhatnánk. Jelenleg azok jönnek hozzánk, akik már megtapasztalták, hogy az ember eminens kötelessége az egészsége megóvása.

A 2025. évet alapítónk, Gál doktornő előadásával kezdjük, melynek témája a nyirokkeringés.

Urbán Ákos

A párosinterjú a Budakalászi Hírmondó december-januári számában is olvasható.