Vadak Budakalászon

2024. január 03.

Budakalász természetközeli városrészein gyakran találkozhatunk vadakkal. Van, aki radikálisan fellépne ellenük, van, aki védelme alá venné őket és van, aki a korai sötétedés időszakában fél hazamenni az iskolából. Egyben biztosak lehetünk, a vadnak sokkal jobb lenne a természetes élőhelyén és elvétve jönne Budakalászra, ha se élelmet, se búvóhelyet nem találna a közterületen vagy az elhanyagolt ingatlanokon. A Pilisvölgye Vadásztársaság vadászmesterével, Horváth Zoltánnal beszélgettem arról, hogyan lehet lakott területen csökkenteni a vadak és emberek közötti konfliktusok számát.

Mit jelent Önnek a vadászat?

A vadászat számomra életmód és szenvedély, ami a természet szeretetében és a vad tiszteletében valósul meg. Egy vadász családból származom, édesapám és a testvérem is vadász volt, édesapám alapító tagja volt a Budapest határától létrejött vadásztársaságnak, amit még „Budakörnyéki Partizán Vadásztársaság”-ként jegyeztek be. Már tízéves koromtól kezdve édesapámmal jártam az erdőket, Ő tanított a vad tiszteletére és a természet szeretetére.

Hogyan kerülnek a kertek alá vagy éppen a kertekbe a vadak?

Mint a Pilisvölgye Vadásztársaság vadászmestere, nagy gondot fordítok a lakott területen kívül, a vadászterületen végzett vadgazdálkodásra, amibe beletartozik a vad gondozása, az élőhely fenntartása és a vadfajok megmaradását elősegítő tevékenység is. Ez utóbbiba tartozik a vadászattal végzett állomány szabályozása is, ami azért szükséges, hogy a vadat megtarthassuk a természetes élőhelyén.

Afrikai sertéspestis ( ASP) miatt országos szinten, rendeletben szabályozott a négyzetkilométereként kihelyezhető vadtakarmány. Ez korábban havi 10 kg/km² volt. Ezzel a mennyiséggel szinte lehetetlen a vadat a vadászterületen tartani, ezért ez a szám ma már leshelyenként heti 10-15 kg-ra módosult. A takarmányozással csökkenteni lehet a vadak mozgásának területét, ugyanis amennyiben nem találnak a búvóhelyük közelében elegendő élelemre, a vadak nagy távolságot is képesek megtenni és nem kerülik el a lakott területeket sem. Ha a vaddisznó lakóterületen búvóhelyet és élelmet talál, nem kis feladat visszaszorítani a vadászterületre.

Mi jellemzi a Budakalász házai közé bejáró vadakat?

A lakóterületre bejáró nagyvadak jellemzően vaddisznó és őz, az apróvadak közül a róka, a borz, a nyúl, a fácán mindegyike megtalálható lakott területen belül, különösen elhanyagolt, gazzal benőtt ingatlanokon. A komolyabb kárt a vaddisznók okozzák, legfőképp a kerítések tönkretételével, a kertek feltúrásával, az őzek és a nyulak a fiatal gyümölcsfák kérgét hánthatják, rághatják le. Az elhanyagolt ingatlanokon a nyugodt körülmények és a viszonylagos folyamatos élelem miatt megtelepszik a vaddisznó, sok esetben már nem beszélhetünk a vadászterületről kiváltót, majd vissza váltó vadakról, az itt élő vadakat, „városlakó” vadaknak nevezhetjük, hisz egyes egyedek egész évben az életüket a településen töltik. Ilyen területeket legfőképpen a Klisovácz –, a Szegély utca körül kialakult és a Berdó terület közelében lévő vadrejtők.

A vadászat hallatán sokan csak a kilőtt állatokra gondolnak. Miből áll a belterületi vadász munkája?

A belterületi vadászat megnevezése nem pontos, mert vadászati tevékenység csak vadászterületen végezhető, belterületen nem. Belterületen csak a rendőrség külön engedélyével lehet a kárt okozó vadat kilőni. A belterületi vadkilövő munkája akkor kezdődik, amikor a lakosok bejelentést tesznek a vadkárokozásról az Önkormányzatnál vagy közvetlenül a belterületi vadászok vezetőjénél. A bejelentés után felvesszük a kapcsolatot az ingatlan tulajdonosával és közösen bejárjuk a területet. A helyszínen a nyomokból és a károkozás jellegéből meghatározzuk a vadfajt, megállapítjuk, hogy a beépítettség mellett lehet-e lőfegyvert használni, ugyanis vadkilövés csak olyan területen végezhető el, ahol a biztonságos lőfegyver használat biztosított, a lő irányok tiszták, a lövés leadása senki életét, testi épségét, vagyontárgyát nem veszélyezteti. Mérlegelésre kerül a lövedék útja, a várható becsapódásának iránya és helye.

A belterületi vadkilövést végző vadászok kötelesek nálam jelentkezni és az egyéni vadászati naplóba beírni a leshely elfoglalásának kezdetét és végét. Értesítenek az esetleges vadkilövésről, a teríték nyilvántartásba bejegyezésre kerül a vad faja, ivara, darabszáma és a behelyezett nagyvadazonosító sorszáma. A vadász munkája nem ér véget a vad kilövésénél, mivel a környező településekhez hasonlóan Budakalászon is előfordul az afrikai sertéspestis, a vaddisznó diagnosztikai kilövése a Helyi Járványügyi Központ előírásainak megfelelően történik. A GPS koordináták rögzítése után a vaddisznó csánkjába krotáliát, nagyvadazonosító jelet tesznek és csepegésmentes szállítóeszközre helyezik a tetemet. A gyűjtőhelyre történő szállítás után a vadhúsvizsgáló képesítéssel is rendelkező vadász szövetmintát vesz az állat mandulájából és vérmintát a szívéből. Mintaazonosító lapon megadja a vadászatra jogosult nevét, címét, a mintavevő nevét, lakcímét, a beszállítás helyét, a diagnosztikai kilövés helyét, idejét, a kilövési hely koordinátáinak számait, a krotália számát, a minta típusát, a vaddisznó tetem ártalmatlanítás módját, a terület kockázati kategóriába sorolását. A szállítójármű, az eszközök, és a személyi fertőtlenítést szintén dokumentálni kell. A kitöltött mintaazonosító lapot elektronikus úton meg kell küldeni az illetékes Pest Vármegyei Kormányhivatal NÉBIH. Állategészségügyi Osztályának, a mintát pedig el kell vinni a Budapesti Tábornok utcai laboratóriumba. A diagnosztikai vaddisznó kilövés a tetem a megsemmisítő helyre való elszállításának igazolásával zárul.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy segítsük a vadász munkáját?

A vadkilövő munkáját abban tudjuk segíteni, hogy ne akadályozzuk a leshely elfoglalásában, éjszaka ne menjünk a leshely közelében, ne zavarjuk a munkáját és ha a biztonság növelése érdekében kéréssel fordul hozzánk, akkor azt teljesítsük. A károk csökkentése érdekében a legfontosabb feladat az elhanyagolt belterületi ingatlanok számának csökkentése lenne. A vad búvóhelyének és táplálkozóhelyének megszűntetése, a kerítéseket megfelelő műszaki állapotba hozása. Fontos, hiszen a lakosság együttműködése nélkül a belterületi vadkár nem előzhető meg. Zöldhulladék, hullott gyümölcs lerakókat, komposztálókat ne hozzunk létre az ingatlanon kívül, ételmaradékhoz semmi esetre se juthassanak hozzá a vadak, az állatok véletlen vagy szándékos etetését mellőzzük. Ha betartjuk ezeket a szabályokat, azzal tudunk a leghatékonyabban hozzájárulni a vadak és az emberek közötti konfliktusok csökkenéséhez.

Mi történne a belterületi vadakkal a vadászok munkája nélkül?

A vadászható vadfajok a településeken számos esetben okoznak problémát a lakosok számára. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a vadászható állatfajok élőhelyének területe csökken, folyamatos és sok esetben visszafordíthatatlan átalakuláson megy keresztül. Másrészt bizonyos vadfajok, mint a vaddisznó és a róka rendkívül jó alkalmazkodó képességgel rendelkeznek, ezért egyre többször lakott területen jelennek meg. A vaddisznó nem való a lakott területre, a lakosokban félelmet kelt és veszélyes is lehet, bár alapvetően kerüli az embert. Nagyon fontos, hogy semmi esetre se próbáljunk az állat közelébe kerülni, de ha mégis közel kerültünk, csapjunk zajt, adjuk meg az állatnak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk olyan helyre, ahonnan nem tud kijönni, csak ha szembefordul velünk. A kanok párzási időszakban, búgáskor, ősszel és télen lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, ha a malacaikat veszélyben érzik.

Semmiképpen se sétáltassuk póráz nélkül a kutyánkat elhanyagolt ingatlanok közelében, mint ahogy erdőben se tesszük, mert a disznó rátámadhat a kutyájára, ami, ha a gazdához menekül, őt is veszélybe sodorhatja. Tehát nem feltétlenül a vadászok munkája nélkül, hanem a lakosság, az Önkormányzat, a belterületi vadkilövésben résztvevő vadászok és a vadászatra jogosult Pilisvölgye Vadásztársaság összehangolt munkája nélkül a vadak és az emberek között több konfliktus történne, azaz együttes munkára van szükség.

Urbán Ákos

A cikk megjelent a 2023 december-januári Budakalászi Hírmondóban