Budakalászon a szerbek XVII. század végi betelepülésével megindult az egyházi élet szervezése is, az első név szerint ismert kalászi szerb lelkész Avram Vukajlovity volt. Az első, Szent György tiszteletére emelt szerb templom még fából épült fel a községben, létéről az 1734–35. évi mezei összeírás már beszámolt. Az új kőtemplom építését követően lebontották, egykori helyét ma kőkereszt jelzi a Budai úton. A mai templomot 1752-ben emelték, védőszentje Szent Gábriel arkangyal.

A templom tornya 1782-ben készült el. Ekkor már szerb felekezeti iskola is volt a községben, ami élénk hitéletről tanúskodik. A német betelepülésnek köszönhetően az addig szerb lakosú település a XIX. század második felére két nemzetiségűvé vált, majd az egyre nagyobb számú magyar beköltözőnek köszönhetően már három etnikumúvá. Az új beköltözők többsége római katolikus volt, ezért a szerbség és az ortodox vallás fokozatosan kisebbségbe került. A XX. század elejétől már nemcsak a németek, de a magyarok lélekszáma is meghaladta a szerbekét. A hitélet továbbra is élénk volt, az egyház aktívan jelen volt a község életében és az oktatásban is.

A II. világháborút követően az akkor már kis létszámú szerb közösség tovább zsugorodott, amit elősegített, hogy az ortodox egyház is elveszítette korábbi pozícióját, a budakalászi szerb iskola a felekezeti oktatás felszámolása és az államosítás következtében megszűnt. A község szerb lakói a szocializmus időszakában is gyakorolhatták vallásukat, ám a hitélet korántsem volt olyan aktív, mint az 1920-as, 1930-as években. Mára a szerb ortodox közösség alig 120 fősre zsugorodott, ám a hívők büszkén gyakorolják vallásukat. A rendszerváltozást követően a budakalászi szerb ortodoxok az államosításkor elvett épületeiket is visszakapták, köztük a település legrégebbi épületei közé tartozó egykori parókiát is.

A szerb öntudattal szorosan összefüggő görögkeleti vallási szokások fenntartása érdekében az 1994-ben alakult Budakalászi Szerb Kisebbségi Önkormányzat és a budakalászi egyházi képviselőség közös munkába kezdett, amely elsősorban a gyerekeket, fiatalokat célozza a vallásos ünnepek szokásainak felelevenítésével, megtartásával, húsvéti, karácsonyi hagyományőrző programok szervezésével, különböző vallási-hittan, illetve nyelvi táborokban való részvétel támogatásával. A helyi szerb egyház vezetője Zoran Zivic pópa. A szervező tevékenység az idősebb korosztályt is célozza, minden évben zarándokút indul az Egerben, illetve Grábócon megtartott búcsúkra.